Stoke City

A Stoke City Football Club az angol labdarúgóliga – és ezzel a világ – második legrégebbi klubja, alapításának éve azóta is vitatott, sokan 1863-ra míg mások 1868-ra datálják és még Stoke Ramblers csapatnéven történt első bejegyzése. A megalapítói a Chartenhouse Iskola North Staffordshire Vasútnál gyakorlaton lévő hallgatói voltak. Az általában piros-fehér csíkos mezben játszó Fazekasok jelenlegi székhelye 1997 óta a Britannia Stadion, azt megelőzően a Victoria Groundon játszották 119 éven át hazai mérkőzéseiket.

A kezdetben Stoke Ramblers néven játszó amatőr csapat 78-ban egy egyesülést követően Stoke Football Club-ra változtatta a nevét, majd 1885 augusztusában profiként is bejegyezték őket, sőtmitöbb 1888-ban alapítói voltak a profi labdarúgó ligának, ahol azonban az első két szezonban mindkétszer az utolsó helyen végeztek, szerencséjükre ekkor még nem fenyegethette őket a kiesés veszélye. Egy másik veszély ugyanakkor közeledett és mint az egész világon minden club-ra, a Stoke csapatára is kifejtette hatását, hisz 1919-ig szünetelt a bajnokság az első világháború miatt.

A klub az első világháború után hamar felélesztette a hagyományokat, sőt nem csak, hogy felélesztette, de egy fajta gyarapodásnak is indultak. Az 1920-as években megvásárolták stadionjukat, így a teljes tulajdonjog megszerzésének köszönhetően hamarosan 50.000 fős befogadó képességűre növelték a Victoria Groundot! Ezután pedig 1928-ban a névben is bekövetkezett az utolsó változás, hisz felvették a mai napig megtartott Stoke City FC nevet. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ebben az időszakban inkább a másodosztályban szerepeltek. Viszont ez sokáig nem maradt így, mivel 1933-ban egy bizonyos saját nevelésű játékosnak, Stanley Matthews-nak hála, feljutottak a First Divisionba és ezután hála a stabil nézőszámoknak, valamint a biztonságos anyagi háttérnek a következő években Anglia egyik legerősebb csapatává váltak. A felemelkedés viszont amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen véget is ért, hála a második világháborúnak…

Az ezt követő időszak pedig már nagyon nem indult jól a csapatnak. Bár a második világháború utáni első szezonban úgy tűnt jól alakulnak a dolgok, egy sajnálatos stadion katasztrófa beárnyékolta az emberek napjait, hisz a Bolton elleni idegenbeli FA-kupa meccsen egy lelátó leszakadt, okozva ezzel több száz embernek sérülést, valamint 33 halálos áldozatot. Ezt követően a csapat valahogy nem találta a helyét, a 46-47-es szezonba igaz egész közel kerültek a bajnoki címhez, végül még sem nyerték meg azt, az 1952-53-as szezonban ráadásul vissza is csúsztak a másodosztályba.

Ezután hosszú ideig csend volt a csapat háza táján, míg nem 1960-ban megkezdődött a Tony Waddington-éra, ami a 62-63-as szezonban – részben az akkor 46 éves szélső, Matthews visszacsábításának hála – feljutást eredményezett a csapatnak, amit ráadásul az első osztályban egy felső középmezőnybeli szereplés és egy Ligakupa ezüst érem követett. Okkal mondhatjuk tehát, hogy felcsillant a remény a fazekasok szurkolóinak szemében. Igaz ennél nagyobb eredményt nem sikerült felmutatniuk a folytatásban sem, Tony még is korszakos figurája maradt a csapatnak és elkötelezettségének eredményeképp 1965-ben lovaggá is ütötték, ami azért valljuk be, nem kis megtiszteltetés, nem sok embernek adatott ez meg.

A leginkább középmezőnybeli harcok közepette 1972-ben végül sikerült első igazán nagy sikerüket elérniük, hisz ebben az évben Ligakupa győzelemnek örvendezhettek, ezután viszont sajnos megint a balszerencse áldozatai lettek. Egy vihar következtében ugyanis 1976-ban leszakadt a Butler Stand lelátó teteje, és akkoriban egy ilyen mértékű anyagi kiadás, sok klubnak még a vesztét is eredményezhette. A Stoke esetében azonban nem így volt szerencsére, igaz nekik is csupán úgy sikerült megoldaniuk ezt a helyzetet, hogy három kulcsjátékosukat is eladni kényszerültek. Ennek persze a játék terén meg is lett az eredménye, ugyanis a következő évadban nem tudták elkerülni kiesésüket.

Az ezt követő időszak leginkább a megfelelő menedzser keresésével és a bent maradásért – vagy éppen a feljutásért – való harccal telt. Sőt, a 84-85-ös szezont okkal emlegetik csupán “Holokausztként” a Stoke szurkolói, hisz ebben az évben negatív rekordot döntöttek, mindössze 3 mérkőzést sikerült megnyerniük a szezonban, mielőtt ismét kiestek az első osztályból, bár ennél is volt lentebb, hisz nem csak a második, de még a harmadik osztályba való lecsúszást is meg kellett élniük. Egyetlen sikerük ebben az időszakban a Football League Trophy 92-es megnyerése.

1997 nyarán újabb mérföldkőhöz érkeztek, hisz – mint azt már említettük – 119 év után új székhelyre költöztek, hogy aztán ott folytassák, ahol abbahagyták, újabb edzők keringője érkezett el. Sokszor pár hónap után is küldtek el választottat, de az eredmények továbbra sem jöttek, mígnem 99-ben izlandi tulajdonba kerültek, és bár próbálták erősítésekkel segíteni a csapatot, az érdemi eredmények így se jöttek. Igaz 2000-ben ismét megnyerték a Football League Trophy trófeáját a Bristol ellen, a nagyobb trófeákra ugyanakkor esélyük sem lehetett. Napjainkra azért már sikerült feljebb tornászniuk magukat és újra az első osztályban vitézkednek, a régi dicsőségüket visszanyerniük viszont nehéz lesz.

Kategória: